Az EU elfogadta a Mobilitási Csomagot a 8 állam fellebbezése ellenére is
Sajnos, egyenlőre sokkal több részletet még mindig nem tudtunk meg, mondhatnám, továbbra sem, de legalább mindig egy kis részlettel, információ morzsával közelebb kerülünk a “végső megoldáshoz”, csúnya szóval élve. Természetesen, továbbra is tartom azt, hogy amint HITELES jogszabály áll rendelkezésünkre, azt azonnal megosztjuk veletek, a szükséges értelmezésekkel, magyarázatokkal.
Az alábbiakban három portálon leírtakat osztom meg veled.
Az Európai Unió tagállamai elfogadták az uniós közúti szállítási ágazat reformját jelentő új szabályokat, amelyek a nemzetközi szállítást végző járművezetők kiküldetését, munkakörülményeit is meghatározzák – közölte az uniós tanács kedden. A jogszabályt még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia ahhoz, hogy hatályba léphessen.
A mobilitási csomag néven ismert reform keretében jobb szociális és munkakörülményeket kívánnak teremteni a gépjárművezetőknek, ugyanakkor az is cél, hogy megteremtsék a fuvarozók határokon átnyúló szolgáltatás-nyújtásának szabadságát. Az új szabályok hozzájárulnak továbbá a közúti közlekedésbiztonság javításához – közölték.
A reform keretében egyértelművé teszik a korábbi, félreértelmezhető rendelkezéseket, véget vetve ezzel annak a gyakorlatnak, hogy a tagállamok nem egyformán alkalmazzák az uniós előírásokat.
Kiküldetés
Az új szabályok a járművezetők kiküldetésével összefüggésben egyebek mellett meghatározzák, hogy a hivatásos gépjárművezetők miként részesülhetnek az „ugyanazon helyen elvégzett ugyanolyan munkáért ugyanolyan bért kell fizetni” elv előnyeiből.
Pihenőidő
A járművezetők maximális munkaidejére és minimális pihenőidejére vonatkozóan bizonyos rugalmasságot vezetnek be; a nemzetközi árufuvarozásban részt vevő járművezetők ezentúl több időt tölthetnek otthon, munkarendjüktől függően három- vagy négyhetente hazatérhetnek.
Az új szabályok szerint legalább 45 óra a rendszeres heti pihenőidő, amit a járművön kívül kell tölteni. Ha a járművezető ezt a pihenőidőt az otthonától távol tölti, szállását a munkáltatónak kell fizetnie. Noha a rendszeres heti pihenőidőt nem lehet parkolókban tölteni, az unió ösztönözni fogja biztonságos és védett parkolóterületek kiépítését és használatát – rögzítették. (Megjegyzés: ezt mondjuk nem teljesen értem én sem, hiszen ez eddig is így volt, erre szolgált a külföldi kiküldetési napidíj. Ezért kell megvárni a pontos jogszabályt. – Kuzma Ferenc)
Kabotázs
A járművezetők kiküldetésére, a fuvarozó saját országán kívül végzett szállítási műveletekre vonatkozó rendszer változatlan marad, eszerint 7 napon belül legfeljebb 3 szállítási művelet, úgynevezett kabotázs végezhető. A szisztematikus kabotázs megelőzése érdekében a javaslat 4 napos várakozási időszakot vezet be, és csak ezt követően lehet ugyanazon ország területén belül ugyanazon járművel szállítást végezni.
Kötelező hazatérés
A szabályok előírják, hogy a nemzetközi szállításban részt vevő teherautóknak legalább nyolchetente egyszer vissza kell térniük a vállalat operatív központjába. Ez a gyakoriság biztosítja, hogy a járművezetők második négyhetes munkaciklusuk végén a járművel együtt hazatérjenek.
Az uniós tagállamok elfogadták az áruszállítási információk digitalizációjára vonatkozó új szabályokat is. Ezek szerint például valamennyi érintett hatóságnak el kell fogadnia a hitelesített platformokon, elektronikusan rendelkezésre bocsátott információkat, ha a vállalkozások ilyen formában kívánják igazolni, hogy megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. A vállalkozásoknak ugyanakkor továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy ezeket az információkat nyomtatott formában nyújtsák be.
Forrás és eredeti cikk: trans.info
Sokat változik a kamionsofőrök élete és munkája! Új uniós szabályt fogadtak el!
Uniós alapértékekkel és minden józan megfontolással ellentétesek a közúti fuvarozás készülő új szabályai.
Magyarország a kezdetektől ellenzi a szabályozási terveket, és továbbra sem tett le arról, hogy a várható káros hatásokat mérséklő lépésekre bírja rá az uniós intézményeket, testületeket. A jogalkotási javaslat deklarált célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása. A szabályozási kezdeményezés azonban nem megfelelően kezeli, nem oldja meg a létező problémákat, a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival ellentétes, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaz.
Mosóczi László elmondta: „A magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat 6,5 százalékkal járul hozzá hazánk GDP-jéhez. Magyarországon a nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó közúti fuvarozók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket a tervezett intézkedések aránytalanul nagymértékben érinthetik.”
Az új tervezet extra pihenőidőt és fizetett szállást írna elő a fuvarosoknak, valamint kötelezné a teherautókat, hogy nyolc hetente térjenek vissza a honi bázisukra.
A szabályozási javaslat jelentős többletköltségekkel és adminisztratív terhekkel sújtja az ágazat vállalatait. A tervezett előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei. A szigorú és részben teljesíthetetlen követelmények végső soron a járművezetőkre vonatkozó alapvető szociális szabályokat figyelmen kívül hagyó harmadik országbeli fuvarozókat hozzák előnyös helyzetbe, miközben hiányoznak az egész Európában hatékony ellenőrzéshez szükséges uniós szintű eszközök.
A parlamenti elfogadásra javasolt rendelkezések több ponton ellentétesek az európai klímavédelmi törekvésekkel is. A tervezetben foglaltak alapján a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam egyik operatív központjába. Az üresen közlekedő kamionok feleslegesen növelnék a szén-dioxid kibocsátást a közúti szállítási ágazatban. A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárná az egységes piacról a szigeteken lévő tagállamok fuvarozóit, és nagymértékben korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is. Az üresjáratok indokolatlanul fokozzák az európai úthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat.
Mosóczi László kifejtette: „A közúti fuvarozói szektor a világon mindenütt a járványhelyzetben való helytállásával bizonyítja, hogy kiegyensúlyozott, tisztességes és hosszú távon végrehajtható szabályozást érdemel, amely nem gyengíti, hanem erősíti az ágazatot. Brüsszel e téren sem a krízis kezelésével foglalkozik, a tervezett lépések rendkívüli mértékben megnehezítik a koronavírus gazdasági hatásainak mérséklését, az elszenvedett károk enyhítését, a gazdaság újraindítását.” Az államtitkár megerősítette: „Magyarország korábbi álláspontját fenntartva kész megfontolni, hogy az első Mobilitási Csomag káros rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése érdekében az Európai Bírósághoz forduljon.” FORRÁS: (ITM Kommunikáció)
Forrás és eredeti cikk: soforallas.net
Kiűzik a magyar fuvarozókat Nyugat-Európából.
Több ezer kis- és mikrovállalkozás megélhetése kerül veszélybe, amennyiben az uniós döntéshozók a nemrég minap elfogadott formában léptetik életbe a mobilitási csomagot – nyilatkozta a fuvarozói érdekképviselet a Magyar Nemzetnek.
Az Európai Unió tagállamai kedden elfogadták az uniós közúti szállítási ágazat reformját jelentő új szabályokat, amelyek a nemzetközi szállítást végző járművezetők kiküldetését, munkakörülményeit is meghatározzák. A járművezetők kiküldetésére, a fuvarozó saját országán kívül végzett szállítási műveletekre vonatkozó rendszer szabályai szerint hét napon belül legfeljebb három szállítási művelet, úgynevezett kabotázs végezhető.
A rendszeres kabotázs megelőzése érdekében a javaslat négynapos várakozási időszakot vezet be, és csak ezt követően lehet ugyanazon ország területén belül ugyanazon járművel szállítást végezni. A szabályok előírják, hogy a nemzetközi szállításban részt vevő teherautóknak legalább nyolchetente egyszer vissza kell térniük a vállalat operatív központjába. “A fenti szabályok az EU ipari és termelési központjától földrajzilag távoli országokból, például a Balkánról vagy a Baltikumból dolgozó fuvarozóknak jelentős versenyhátrányt jelentenek, mert ezzel többletidőt, üzemanyagot, munkaidőt emésztenek fel” – foglalta össze Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozó Egyesülete (MKFE) megbízott főtitkár-helyettese.
A megbízott főtitkár-helyettese elmondta, hogy amennyiben nem történik érdemi változás három hónap alatt, akkor a jelen formájában lép életbe az az első mobilitási csomag, hozzátéve, hogy a magyar fuvarozók nemzetközi feladataik 35 százalékát veszíthetik el. Ez a veszteség az egész ágazat működését is veszélyezteti. Magyarországon, 2018 végén 76 ezer teherautó és nehéz-teherautó, valamint 17,6 ezer busz volt forgalomban, az ágazat 90 százalékában kis és közepes családi cégek működnek, 100-130 ezer munkavállalót foglalkoztatva.
A döntést megelőzően több éven keresztül tiltakoztak a hátrányosan érintett országok, idén februárban kilenc tagállam – Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Ciprus, Észtország, Málta, Lettország, Litvánia és Románia – közlekedéspolitikáért felelős vezetői levelet küldtek Brüsszelnek, amelyben jelezték, aggályosnak tartják a mobilitási csomagot, és összeegyeztethetetlen nevezték az EU éghajlatpolitikai célkitűzéseivel.
Forrás és eredeti cikk: origo.hu
